Az energiaárak jelentős emelkedése súlyosan érinti a kis- és közepes vállalkozásokat, annál is inkább, mivel igen szűk körük jogosult már arra, hogy a lakossági tarifákat vegye igénybe a villamos áram és a földgáz esetében. A költségteher enyhítésére a kormány az energiaigényes ágazatokban működő kkv-k segítéséről döntött. Az októbertől induló és a mostani tervek szerint 2023-ig tartó program két fontos elemből áll, az egyik a működési költségek, a másik a beruházások támogatásához járul hozzá a Magyarországon működő, energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k esetében.
A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy az állam a vállalkozások áram- és gázszámlájának növekményének felét átvállalja 2022 utolsó három hónapjára. Ennek alapján ha valaki mondjuk 50 ezer forint helyett 300 ezer forintot kénytelen fizetni, igényelheti a különbözet, vagyis 250 ezer forint 50 százalékát, 125 ezer forintot. A beruházástámogatási programban az energiaátállást, energiahatékonyságot segítő fejlesztések költségeihez 15 százalékos önerő-támogatást ajánl fel az állam a kkv-knak. Ennek feltétele az, hogy a vállalkozásnak a mostani foglalkoztatotti létszám legalább 90 százalékát kell alkalmaznia a támogatási időszak lejártakor, 2023 negyedik negyedévében, illetve hogy a vállalt beruházás 2024 végéig megvalósul.
A támogatásra regisztrálni kell, a kiírás a Technológiai és Ipari Minisztérium közlése szerint október 20-től érhető el ezen az oldalon, a regisztráció 2022. december 15-ig lehetséges, a támogatási kérelem pedig december 26-ig nyújtható be.
Feltétel, hogy a vállalkozás fő tevékenysége, illetve nettó bevételének legnagyobb része feldolgozóiparból származzon, 2021-es energiaköltsége pedig elérje a nettó árbevétel 3 százalékát.
A beruházási támogatást azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyeknek jár a rezsitámogatás is, és valamilyen beruházást Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitellel szándékoznak megvalósítani, erről már rendelkeznek hitelszerződéssel is. A két támogatás együttes összege legfeljebb 500 ezer euró lehet, ha azt válságtámogatásként veszik igénybe és 200 ezer eurónak megfelelő összeg, ha de minimis támogatásként. Amíg utóbbi kategóriát jól ismerhetik a vállalkozások, előbbi viszonylag új, de szintén az uniós szabályokat követi: az EU az ukrajnai háborúra tekintettel módosította az állami támogatások szabályait, és tette lehetővé a csekély összegű támogatásoknál magasabb közvetlen támogatások, garanciák vagy hitelek nyújtását.
A mostani válságtól függetlenül lehetőség van azonban arra, hogy a vállalkozások adókedvezményt igényeljenek az energiahatékonyságot erősítő beruházásaik után, ennek feltételeit egy 2017-es kormányrendelet határozza meg.
A kedvezményt a társasági adóból lehet igénybe venni a megvalósítandó beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben, akár a tárgyévi adókötelezettség 70 százalékáig.
Elszámolható az energiahatékonyság erősítéséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz vagy egyéb jószág bekerülési értéke, vagy épp az a költségtöbblet, amely a kevésbé energiatakarékos megoldáshoz képest felmerült. Feltétel az is, hogy az eszköz ne szerepeljen az EU „tiltólistáján”, vagyis az uniós rendelkezések engedélyezzék az eszköz beszerzésének a támogatását. A kedvezmény mértéke függ attól, hogy a beruházás hol valósul meg és hogy az igénybe vevő vállalkozás mely méretkategóriába tartozik. A társasági adóról szóló törvény alapján a budapesti beruházások esetében az érték 30 százaléka számolható el adókedvezményként, az ország többi részében pedig 45 százalék a támogatási intenzitás, ugyanakkor egyik esetben sem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatás 20 százalékponttal növelhető, ha kisvállalkozásról van szó, és tízzel, ha közepesről. A maximális támogatás tehát 65 százalékos lehet egy vidéki kisvállalkozás esetében.
