Leginkább panasztörvény néven ismert az az új rendelkezés, amelyet a legegyszerűbben talán úgy lehetne összefoglalni: jogi védelmet biztosít annak, aki egy visszaélésről tenne bejelentést, erősítve ezzel a törvénysértések elleni fellépés hatékonyságát.
A közhatalmat gyakorló szerveknél történő panasztételhez fűződő jogot már az Alaptörvény is biztosítja, a júliustól hatályos, A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (röviden Panasztv.) ezt – átvéve egy uniós irányelvet – úgy egészíti ki, hogy megteremti a bejelentő (whistleblower) védelmének eszközeit. A törvény azonban még egy fontos újdonságot tartalmaz: ezentúl a „közhatalmat gyakorló szerveken” kívül a vállalkozásoknak is biztosítaniuk kell a lehetőséget azok számára, akik az uniós hatásköröket érintő területeken történő visszaélésekről tennének (anonim módon) bejelentést.
Mire vonatkozik a panasztörvény
Arról, hogy pontosan mely területeket érint a törvény, annak 1. melléklete rendelkezik. A felsorolásba itt bekerültek többek között a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése, a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem, de a közbeszerzések, a termékbiztonság, az élelmiszerbiztonság és az állatjólét, a fogyasztóvédelem is szerepel a felsorolásban. Ezen túl, ha egy foglalkoztató a munkavállalóira a munka törvénykönyvében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértését is be lehet jelenteni a létrehozandó belső visszaélés-bejelentési rendszerben.
Biztosítani kell az anonimitást
Vagyis igen széles, gyakorlatilag minden cég működését érintő kérdésekről lehet szó, ez is indokolja, hogy előbb-utóbb minden vállalkozásnak biztosítania kell munkavállalói számára biztonságos csatorna kialakítását a bejelentésre. Ezt lehetségessé kell tenni írásban, szóban, de akár személyesen – az anonimitást abból a szempontból kell biztosítani, hogy a bejelentőt ne érhesse megtorlás, a rendszer üzemeltetőjének a felelőssége tehát az is, hogy a bejelentésben érintett se szerezzen tudomást a bejelentő személyéről. A vállalkozásnak ugyanakkor garantálnia kell azt, hogy hét napon belül visszaigazolja a bejelentést és 3 hónapon belül kivizsgálja, bevonva (külsős vagy belsős) pártatlan személyt, valamint információt nyújt az eljárásról és annak eredményéről.
A magánszférára is kiterjed a közalkalmazottak, egyéni vállalkozók és vállalkozók mellett
A panasztörvény alkalmazása az állami és önkormányzati szervek mindegyike számára előírás függetlenül attól, hány embert foglalkoztatnak. A magánszférában is kiterjed mindenkire, „aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat”, foglalkoztatásra irányuló jogviszony alatt pedig azt érti a jogszabály, hogy „a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi”. Vagyis nem csak az alkalmazottak, de a megbízási jogviszonyban dolgozók, a vállalkozók, közalkalmazottak, egyéni vállalkozók, ügyvédi irodák is a panasztörvény hatálya alá kerülnek.
Határidőhöz kötve
Első körben a legalább 250 főt foglalkoztató, illetve a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozásoknak (például könyvelők, könyvvizsgálók, ügyvédek, pénzügyi szolgáltatók, adótanácsadók) kellett létrehozniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszert, a határidő esetükben július 24-e volt. Az 50-249 főt foglalkoztatóktól december 17-ig várja el a törvény a kötelezettség teljesítését, a helyi önkormányzatok, önkormányzati szervezetektől pedig 2025. január elsejéig. A belső bejelentési rendszer kialakítása a magánszférában – a Pénzmosás elleni törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásoknál – tehát legalább 50 fő alkalmazása esetén kötelező, 249 főig közösen is létrehozhatják ezt vállalkozások.
