A legkisebb vállalkozások számára nagy könnyebbséget jelent az, hogy 2022-tól átalakul az átalányadózás rendszere.
A változás lényege az, hogy az átalányadózás szabályai szerint fizetendő adókat és járulékokat csak egy bizonyos bevételi határ felett kell leróni. Korábban írtunk már arról, hogy a módosítások értelmében egyszerűsödik a költséghányadok rendszere is. Ez tevékenységektől függően szabályozza, hogy költségátalányként a bevétel mekkora százaléka számolható el (40, 80, 90 százalék), jövedelemként értelemszerűen a fennmaradó rész, általános szabályok szerint 60 százalék, bizonyos esetekben pedig 20 vagy 10 százalék tekintendő az adó alapjának. Változik az a felső határ is, ameddig választható az átalányadózás, az a 40 és 80 százalékos kulcs esetében az éves minimálbér tízszerese lesz, a 90 százalékos költséghányadnál pedig a minimálbér ötvenszeresére nő. A legnagyobb változás azonban az, hogy a 40 százalékos költséghányad esetében bevételként a minimálbér tízszerese, 80 százalékosnál a harmincszorosa, 90 százalékosnál pedig a hatvanszorosa számolható el adómentesen. Ha tehát valaki a 40 százalékos kulccsal adózik, akkor – a 200 ezer forintos minimálbérrel számolva – 2022-ben 2 millió forintról adhat ki számlát anélkül, hogy az után szja-t kellene fizetnie.
Hogyan érvényesíthető az adómentesség, mit kell tenni, ha valaki túllépi azt a határt?
Abban természetesen nincs változás, hogy az átalányadó alkalmazását az egyéni vállalkozók éves szja-bevallásukban tudják jelezni az adóhatóság felé. Itt mindössze egy pipáról van szó – és nem sokkal bonyolultabb az átalányadózás alá tartozó jövedelem után a személyi jövedelemadó bevallása sem. Az egyéni vállalkozók természetesen erről is az éves szja-bevallásukban számolhatnak be, ha pedig nem érik el a már említett jövedelemhatárt – megint csak a 40 százalékos kulccsal számolva 1,2 millió forintot –, akkor nem kell fizetniük. Ellenkező esetben meg kell azonban fizetni az szja-előleget is, minden negyedévet követő 12. napig – természetesen csak az 1,2 milliós jövedelemhatár elérése után.
Ennél bonyolultabb a jövedelem után fizetendő járulékok rendszere
Ahogy eddig, úgy ezután is minden hónapról az azt követő 12. napig be kell nyújtani a havi szocho- és járulékbevallást (’58-as jelű bevallás), és meg is kell fizetni ezeket a közterheket. (Erre azoknak is ügyelniük kell, akik a kedvező lehetőség miatt a katáról térnek át az átalányadózásra – itt már nem elég átutalni a pénzt a NAV adott számlájára.) Abban sincs változás, hogy ezt a bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a vállalkozás nem ér el bevételt egy adott hónapban – vagyis a jövő évtől akkor is, ha egy vállalkozás jövedelemhatára nem éri el az adóköteles szintet.
A nulla bevétel nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne kellene megfizetni a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot.
Aki ugyanis főfoglalkozásban egyéni vállalkozó, annak mindenképpen meg kell fizetnie a mindenkori minimálbér, vagy – legalább középfokú képesítést megkövetelő tevékenységek esetében – a garantált bérminimum után a tb-járulékot, illetve annak 112,5 százaléka után a szochót, akkor is, ha az átalányadózás új szabályai szerint még nem szerzett adóköteles jövedelmet. Ez alól az kaphat felmentést, akinek a vállalkozás mellett minimum 36 órás munkaviszonya van, vagy aki nappali tagozaton tanul (tehát más jogcímen már biztosítottnak minősül), illetve aki kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, vagyis nyugdíjas – nekik 2020 júliusa óta nem kell járulékokat fizetniük a vállalkozásban szerzett jövedelem után sem. Abban az esetben, ha a vállalkozó jövedelme eléri az adóköteles határt, akkor az után köteles megfizetni a szochót és a járulékot (az szja mellett). Ez alól kivételt képeznek az öregségi nyugdíjban részesülők, nekik csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük.
Ahogy eddig, természetesen 2022-től is igénybe vehetnek az átalányadózók is adókedvezményeket, legyen szó akár az szja adóalap után járó kedvezményekről (négy gyerek után járó kedvezmény, 25 év alattiak kedvezménye, stb.). Ezekkel szintén a már ismert módon lehet élni – ez is előnyt jelenthet akár a fix összegű katával szemben.
