Még 2020-ban, az Európai Unió Bíróságának két vonatkozó ítélete nyomán elfogadott jogszabály-módosításnak köszönhetően vált lehetővé az, hogy meghatározott feltételek mellett korrigálható a fizetendő áfa alapja, ha az adóalany vevő nem fizette ki a termék vagy a szolgáltatás ellenértékét. 2021-től ez a rendszer módosult, és az áfatörvény módosítása alapján még szélesebb körben érhető el a behajthatatlan követelések áfájának elszámolása.
A legfontosabb változás 2021. január elsejétől az, hogy az adóalap abban az esetben is csökkenthető, ha a vevő adószámmal nem rendelkező, nem áfaalany természetes személy, vagy olyan alapítvány, amelyik nem folytat gazdasági tevékenységet. Bővült ugyanakkor azoknak az eseteknek a köre is, amikor „behajthatatlannak” minősíthető egy követelés. Korábban a NAV felé benyújtott kérelemben elsősorban azt kellett bizonyítani – azon túl, hogy a befizetett áfa az adózónak fel nem róható okból nem térült meg –, hogy a két fél független egymástól, illetve, ha időközben nem szűnt meg jogutód nélkül az adós vállalkozás, az adózónak azt is igazolnia kellett, hogy felvette korábban a kapcsolatot vele az adósság rendezése érdekében. Ettől az évtől az az eset is kellő indoknak számít a behajthatatlanság igazolására, amikor a bíróság az adósságrendezés során felmentette a fennmaradó – értelemszerűen a kérelmezővel szemben is fennálló – adósságai teljesítése alól az adóst. Ehhez természetesen mellékelni kell az erről szóló bírósági határozatot.
Ahogy az adóalanyok, úgy a nem adóalanyok esetében is kizáró ok ugyanakkor az, ha az adós csődeljárás vagy magáncsőd alatt állt, illetve szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal/adótartozással rendelkezők adatbázisában abban az időszakban, amikor az érintett eladás, szolgáltatásnyújtás megtörtént.
A nem adóalany adósok esetében néhány speciális szabály is van
Az adóalanyok esetében például kötelező értesíteni az adóst, ha azonban az nem áfaalany, ez a kötelezettség nem áll fenn. Ezeknél az eseteknél nem kell feltüntetni az adós nevét és adószámát sem a kérelemben (természetesen ahhoz továbbra is indoklást kell csatolni, és az adóalap-csökkentésben érintett számla, annak összege is kötelező eleme a beadványnak).
A 2021-es változások mellett továbbra hatályosak mindazok a szabályok, amelyek lehetővé tették a behajthatatlan követelések visszatérítését anélkül, hogy az adóalanynak az adóhatósággal kellene pereskednie érte. Pontosabban nem mérlegelés, bírósági gyakorlat kérdése az adóalap csökkentése a jóhiszemű eladó, szolgáltató esetében, hanem – a még nem elévült követelések esetében – az áfatörvény rendelkezései teszik lehetővé ezt. Bizonyos esetekben módosult az adómódosítással érintett követelések lehetséges időbeli határa is. Az el nem évült követelés ebben az évben azt jelenti, hogy a 2015. december 31. után teljesített követeléseknél érvényesíthető a jog egy 2021-ben benyújtott önellenőrzéssel, vagyis az ötéves időhatály nem változott.
Van azonban egy enyhítés
Alapesetben ugyan legalább egy évnek kell eltelnie a fizetési határidő óta, ám itt is vannak kivételek 2021-től. A szabály az, hogy abban az esetben nem kell kivárni az egy évet, ha az ügyletre vonatkozó elévülési idő rövidebb ennél az időtartamnál. Ilyenek egyes közüzemi számlák, amelyeknél hamarabb is kérhető a visszatérítés – ilyenkor is természetesen fenn kell állnia a behajthatatlan követelés többi feltételének.
Az eljárást továbbra sem zárja ki, ha részben teljesítették a követelést, ám a kifizetett részre eső forgalmi adó visszatérítése természetesen most sem lehetséges. Ugyanígy nem lehet kérni a kifizetést, ha az összeget időközben faktorálták, vagy biztosítással megtérült az adózó ebből eredő kára.
