A kata átalakításánál a megnövekvő adóteher csak az egyik dolog volt, ami fejfájást okozott a vállalkozásoknak. A másik a megnövekedett adminisztrációs teher, amely még abban az esetben is érinti a tételes adózásból kiesőket, ha átalányadózó egyéni vállalkozóként folytatják tovább működésüket. Ebből a szempontból segítséget jelenthet, hogy jövőre egyszerűsödik az átalányadózás.
Ha az Országgyűlés elfogadja a jövő évi adótörvényekről szóló törvénycsomagot, akkor 2023-tól a vállalkozásoknak nem havonta, hanem csak negyedévente egyszer – a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig napjáig – kell havonkénti bontásban bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot. Abban nincs változás, hogy a főállású vállalkozók esetében a havi járulékalap a minimálbér, és abban sem, hogy ettől milyen esetekben lehet eltekinteni (például táppénz).
Negyedévenkénti göngyölítés
A jogalkotók azonban kidolgoztak egy módszert, amely egy ebből adódó aránytalanságot hivatott kezelni: ez a negyedévenkénti göngyölítés. Mint ismert, az átalányadózás keretében szerzett jövedelem egy bizonyos szint (a minimálbér fele) alatt nem adóköteles, alapesetben azonban a járulékot és a szochót mindenképpen meg kell fizetni, akkor is ha az adóköteles jövedelem nulla. Mivel az adómentesség mindaddig tart az év során, amíg a vállalkozó el nem éri a meghatározott szint felső határát, így addig a járulékalap is a minimálbér, míg az év további részében ennél magasabb. A jelenlegi szabályok alapján a havi adóköteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy ugyanakkora éves jövedelem után az év egészére vetítve eltérő járulékfizetési kötelezettség keletkezik, különösen, ha a vállalkozónak bizonyos hónapokban nincs jövedelme (mégis fizet a minimálbér után).
Annak érdekében, hogy a jövedelem eloszlása ne befolyásolja ilyen mértékben a fizetendő társadalombiztosítási járulék mértékét, göngyölítéses adófizetési szabály lép hatályba. E szerint negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni az év megelőző negyedévében (negyedéveiben) járulékalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.
Az októberi bevallásban például az év elejétől legalább a minimálbér megjelenik járulékalapként annak ellenére, hogy az szja-alap nulla volt. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a göngyölítéses módszerrel meghatározott járulékalap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél ugyanakkora összegű társadalombiztosítási járulékot fizessen.
Időarányos bevételi értékehatár
A fentebbi intézkedések általánosságban teszik egyszerűbbé az átalányadózást, a módosítócsomagban azonban van olyan rendelkezés, amely kimondottan a katából kiesett adózóknak szól. A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe – ez a kitétel a jövőben vonatkozik azokra is, akik az átalányadózásra való áttérést megelőzően közvetlenül kisadózónak számítottak.
További könnyítések
2023-tól az átalányadózás választásánál nem kell figyelembe venni a tárgyévet megelőzően szerzett bevételt. A bevételi értékhatárok természetesen továbbra is élnek – vagyis a kiskereskedelmet leszámítva a bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetében pedig annak ötvenszeresét. Emellett pedig négy év helyett már csak 12 hónapot kell várni, hogy az átalányadózás megszüntetése után újból lehessen ezt az adózási módot választani. Ez igaz abban az esetben is, ha valaki maga lépett ki az átalányadózók köréből, de abban az esetben is, ha az értékhatár túllépése miatt kellett váltania.
