Sok szellemi tevékenységet folytató vállalkozót is hidegzuhanyként ért a kata szigorítása. Számukra alternatívaként merülhet fel az egyszerűsített közterherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho, amelynek a mértéke szeptembertől majdnem lefeleződik – igaz, nem árt tisztában lenni ennek korlátaival is.
Az ekho az egyik első próbálkozása volt még a kétezres évek közepén az akkori kormányzatnak arra, hogy a kényszervállalkozóként megbízott szellemi foglalkozásúak esetében egy vonzó alternatívát dolgozzon ki az érintettek, illetve az őket valójában alkalmazó cégek számára. Ezt tükrözi az is, hogy mely tevékenységek esetében lehet alkalmazni ezt az adózási formát: az ekhóról szóló, 2005-ös törvény alapján a könyv- és lapkiadáshoz, az előadóművészetekhez (zene, film, színház) kapcsolható szolgáltatásokról van szó. Ez egyfelől tág, másfelől szűk, akár egyazon FEOR-számon belül is: például beletartozhat a fodrászat vagy a cipészet, de csak abban az esetben, ha az köthető valamilyen produkcióhoz. Tehát egy fodrász akkor ekhózhat, ha mondjuk egy filmforgatáson vagy egy színházi előadáshoz készít frizurákat, de ha csak egyszerű szolgáltatást végez az utcáról betérők számára, akkor nem. Vagy ahogy a törvény fogalmaz: az érintett
„foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt”.
Ezen túl azok is alkalmazhatják az ekhót, akik valamiféle sporttevékenységből szereznek bevételt, például edzőként, sportolóként, sportszervezőként, akár nemzetközi sportszövetség alkalmazásában.
Utóbbiak esetében nem forintban megszerzett bevételre is alkalmazható az adónem, nem ez azonban az egyetlen sajátosság a sporttevékenységek esetében. Amíg az „alkotó” tevékenységek esetében az összeghatár 60 millió forint, a sportolóknál ez 250, de akár 500 millió forint is lehet, utóbbi akkor, ha
„a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója”.
Ha valaki kicsúszik az összeghatárból, akkor afölött már nem választható ez az adózási forma.
Az ekho alkalmazásának van egy további fontos feltétele is
Ez pedig az, hogy legyen bármilyen tevékenységgel összefüggésben az általános szabályok szerint leadózott jövedelem, legalább az adott hónapban hatályos minimálbér összegéig. Ez a jövedelem származhat munkaviszonyból, egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértékeként, de akár megbízási szerződés vagy vállalkozói szerződés alapján. Ez alól a nyugdíjasok jelentenek kivételt, illetve azok, akik már biztosítottak. Vagyis ekhózni több megbízó esetén is lehet – ebben az esetben azt kell igazolni, hogy legalább a havi minimálbérnek megfelelő összeget szerzett máshol, amely után már megfizették a közterheket.
Az ekhot tehát egy adott jövedelem fölött lehet alkalmazni
Ha például valaki 300 ezer forint adóköteles jövedelemre tesz szert egy hónapban, akkor ebből a 2022-ben érvényes minimálbér, vagyis 200 ezer forint után kell az általános szabályok szerint megfizetnie a közterheket (szja, járulékok), a százezer forintos rész – és a megfelelő tevékenység – esetében alkalmazható az ekho – feltéve, ha előzetesen erről nyilatkozatot tesz a kifizető felé, amelyik vállalkozói és/vagy megbízási szerződés alapján folyósít neki. Ha valaki nyugdíjasként veszi igénybe az ekhót, arról is nyilatkoznia kell.
Az ekhoalap (fenti példánkban 100 ezer forint) után 15 százalékos közterhet kell fizetni, ebből 9,5 százalék a személyi jövedelemadó, a többi pedig a járulék. Értelemszerűen a nyugdíjasok esetében a fizetendő ekho 9,5 százalékos – ez indokolja azt, hogy külön jelezni kell. A kifizetőt eddig 13 százalékos ekho terhelte, ezt szeptembertől eltörlik. A 15 százalékos közteher minden kötelezettséget kivált, ez tehát egyszerre tb-járulék-, és szja-helyettesítő. Annak ellenére azonban, hogy járulék is van benne, egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra nem jogosít, vagyis egy esetleges táppénzt az általános szabályok alapján megfizetett jövedelemrész után lehet megállapítani.
Az ekho tehát a tevékenységek esetében egy szűk kör számára elérhető csak, másfelől ez már klasszikusan foglalkoztatási formaként alkalmazott adózási megoldás – ez adminisztratív könnyebbséget jelenthet a magánszemély számára, hiszen a közterheket a kifizető vallja be és fizeti meg utána. Összegét tekintve a katához képest kevésbé kedvező, a foglalkoztatáshoz képest viszont kisebb adóterhet jelent, az előny pedig annál nagyobb, minél magasabb az elérhető jövedelem. Bruttó 400 ezer forintos megbízás például 426 ezer forintos költséggel jár a kifizetőnek, nettója pedig 303 ezer forint lesz (az adóteher tehát 123 ezer forint), bruttó 500 ezer forint esetén a költség 526 ezer forint, a nettó pedig 388 ezer (138 ezres adóteherrel).
