A kata alternatívájaként felmerült az átalányadózás, előfordulhat azonban az is, hogy valaki számára jobban megéri az általános szabályok szerint adózni egyéni vállalkozóként. Vagyis nem a törvényben megállapított, tevékenységenként változó költségátalány alkalmazásával, hanem konkrét költségei tételes elszámolásával.
Nem véletlen persze, hogy a döntéshozók a tételes adó helyett az átalányadózást javasolták, hiszen ez – hasonlóan a katához – a legkisebb vállalkozások számára kidolgozott adózási forma, a legkisebb jövedelmek esetén ráadásul akár adómentességet is jelentve. Kötöttségei miatt azonban nem biztos, hogy mindenki számára ez a legkedvezőbb. Most azt nézzük meg a Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján, milyen módon adózhatnak az általános szabályok szerint az egyéni vállalkozások.
Az átalányadózás ellentéte a tételes költségelszámolás
Ez annyit jelent, hogy a vállalkozó a bevételéből elismert és igazolt költségeit levonva állapítja meg a vállalkozásból származó jövedelmét. A bevétel alapesetben az eladott áru vagy nyújtott szolgáltatás ellenértéke, ehhez azonban más tételek is kerülhetnek. Ilyen például
- az üzemi célt szolgáló (200 ezer forint feletti értékű) tárgyi eszközök eladása után szerzett összeg,
- kamatbevétel,
- kötbér,
- korábban költségként elszámolt kifizetések visszatérítése,
- támogatások,
- kártalanítás stb.
(A jellemző bevételeket az Szja-törvény 10. számú mellékletének 1. fejezete tartalmazza.)
Az Szja-törvény 3. számú mellékletében felsorolt költségek alapvetően két csoportba sorolhatók: egyik részük a számlával igazolható, a másik csoportba az igazolás nélkül elszámolható tételek tartoznak. Utóbbiak egy része a munkavégzéshez köthető – például home office-nál vagy kiküldetésnél alkalmazható – költségátalány. Ami az előbbit illeti, ide tartozhatnak
- a tevékenységhez köthető áru, göngyöleg, anyag stb. beszerzési költségei,
- a tárgyak és nem anyagi javak esetén alkalmazható értékcsökkenési leírás (erről bővebben a 3. számú melléklet III. fejezete ír),
- a vállalkozói tevékenységhez köthető költségek, például
- kamarai hozzájárulás vagy tagdíj,
- banki költségek és a hitelekhez köthető kifizetések (például kamatok),
- a kifizetett bérek és azok közterhei, illetve
- más befizetett adók, illetékek, vámok, kamatok, pótlékok.
- Költségként (átalányban vagy tételesen) számolható el költség a gépjárművek után is (erről bővebben a 3. számú melléklet IV. fejezetében).
- A bevételt csökkentő tételek közé tartozik ugyanakkor a munkavégzésre (például munkavédelemre) fordított összeg, illetve a vállalkozói kivét is.
A tételes költségelszámolás természetesen komolyabb adminisztrációs kötelezettséggel is jár: amíg az átalányadózóknak vagy a katásoknak elég a bevételeiket regisztrálniuk, ebben az esetben naplófőkönyvet vagy pénztárkönyvet kell vezetniük.
Még csak ezt követi az adózás
A vállalkozói kivét után havonta kell adó- és járulékbevallást benyújtani – itt figyelembe kell venni a törvény szerinti adó- és járulékminimumokat is, ami tevékenységtől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum. Az összeg után 15 százalékos jövedelemadót, míg a kivét, de legalább a minimálbér/bérminimum után 18,5 százalékos tb-járulékot, illetve a kivét, de legalább a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után 13 százalékos szochót kell megfizetni. (Ez természetesen a főállású vállalkozóra vonatkozik, azok után, akik biztosítottak, vagyis legalább 36 órában foglalkoztatottak vagy nappali tagozatos diákok, a szocho és a járulék alapja a kivét.)
Ez még nem minden
Az egyéni vállalkozóknak az év végén keletkező nyereség (vagyis az összes költség után maradó jövedelem) után is adózniuk kell. A vállalkozói jövedelemadó mértéke 9 százalék, míg a kivett osztalék után 15 százalékos jövedelemadót, illetve – a szochofizetés felső korlátjáig, vagyis a minimálbér 24-szereséig – 13 százalékos szochót is fizetni kell.
Itt sincs vége a kötelezettségeknek: az áfamentes értékhatárt természetesen a vállalkozói jövedelemadó szerint adózóknak is figyelembe kell venniük, vagyis 12 millió forintos árbevétel fölött akkor is áfás számlát kell kiállítani, ha alanyi adómentességet választottak, és ezt követően áfabevallást is be kell nyújtani.
