A biztonságos munkavégzés a távmunkavégzésben is elengedhetetlen, ezért a munkáltatónak és a munkavállalónak is ismernie kell azokat a munkavédelmi feltételeket, amelyek betartásával biztosítani lehet a munkát végzők egészségének megóvását és a munkabalesetek megelőzését.
A kiindulópont az, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése távmunkában is a munkáltató kötelezettsége. A munkavédelmi törvény az általános szabályok mellett a távmunkavégzésre vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a biztonságos munkavégzés követelményeit – hívta fel a figyelmet a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) munkatársa, dr. Kurucz Zsuzsanna.
A munkavédelmi törvény megkülönböztet számítástechnikai és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát – utóbbira szigorúbb szabályok vonatkoznak. A munkáltatóknak távmunkavégzéskor is előzetes kockázatértékelést kell végezniük, és kötelező munkavédelmi oktatást kell tartaniuk.
A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti.
Mi a teendő, ha baleset történik távmunkában?
A törvény nem helyhez köti a munkabalesetet, hanem úgy fogalmaz: a munkabaleset az a baleset, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri a munkavállalót, függetlenül annak helyétől és időpontjától.
A távmunkavégzés során bekövetkezett balesetre is vonatkozik az a szabály, hogy a dolgozónak a balesetet azonnal jelezni kell a munkáltatója felé, ugyanúgy, mint egy klasszikus munkahelyi balesetet. A munkáltatónak pedig meg kell vizsgálnia a balesetet, és el kell döntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a munkáltató munkabalesetnek minősíti a balesetet, ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, amelyet csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezhet. A munkabaleset kivizsgálásának olyan részletesnek kell lennie – például a baleset helyszínének megtekintésével; a sérült munkavállaló meghallgatásával – amely alapján rekonstruálni lehet a történteket, és felderíthetők a munkabalesetet kiváltó okok. A munkabaleset kivizsgálásáról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.
Ha a munkáltató a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről, és a jogorvoslat lehetőségéről is értesítenie kell a sérült munkavállalót. És amennyiben a sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat elektronikusan, vagy egyéb úton, a munkavédelmi törvény szerinti bejelentőlapon.
Ritka a regisztrált munkabaleset távmunkában
A munkavédelmi hatóság adatai szerint idén eddig csupán egyetlen alkalommal történt ilyen bejelentés – akkor a távmunkában dolgozó munkavállaló a lakásában megcsúszott, elesett és eltörte a csuklóját. Érdemes ezt az egyetlen idei esetet azzal összevetni, hogy tavaly több, mint huszonegyezer nyilvántartott munkabaleset volt országosan.
A minisztérium munkatársa szerint több oka is lehet annak, hogy csak egyetlen távmunkás balesetet jelentettek be idén. Egyrészt az otthonukban kevesebb veszély fenyegeti a munkavállalókat, másrészt a hazai foglalkoztatási kultúrának még nem része, hogy az ilyen eseteket munkabalesetként értelmezzék. Ennek többek között az lehet az oka, hogy a távmunka csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán. De a munkáltatókat is felelősség terheli, hogy minél alaposabban tájékoztassák a munkavállalókat arról, mi a teendő, ha home office-ban történik velük baleset.
Nyitó kép: Towfiqu barbhuiya / Unsplash
